{"version":"1.0","provider_name":"Atlas Shrugged","provider_url":"https:\/\/filmmind.cafeblog.hu","author_name":"Dodge2","author_url":"https:\/\/filmmind.cafeblog.hu\/author\/Filmmind-2-2-2\/","title":"Diszkrimin\u00e1ci\u00f3 az amerikai filmekben 1. ","html":"\"\"<\/a>Arra gondoltam, megosztan\u00e1m veletek, kedves olvas\u00f3immal a szakdolgozatomat, mely egy utaz\u00e1s az amerikai\u00a0filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00a0kezdet\u00e9t\u0151l-napjainkig a diszkrimin\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a h\u00e1tr\u00e1nyos\u00a0megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00a0t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. Ha\u00a0k\u00edv\u00e1ncsiak\u00a0vagytok r\u00e1, gyertek velem \u00e9s\u00a0\u00edg\u00e9rem, sz\u00e1mos \u00e9rdekess\u00e9get tudhattok meg, \u00e9s tal\u00e1lkozhattok sz\u00e1motokra is ismer\u0151s filmekkel m\u00e1s\u00a0megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban.Mivel a dolgozat jelent\u0151s terjedelm\u0171, kezdj\u00fck az elej\u00e9n:\r\n\r\nAz els\u0151 hivatalos amerikai mozifilm a \u201eThe Great Train Roberry\u201d, A nagy vonatrabl\u00e1s (1903) c\u00edm\u0171 Edwin S. Porter \u00e1ltal rendezett film volt, mely egyben a western m\u0171faj megteremt\u0151je is lett.\u00a0Igaz, sz\u00e1mtalanszor k\u00e9ts\u00e9gbe vont\u00e1k, hogy nem az els\u0151 westernfilm, ami r\u00e9szben igaz is. M\u00e9gis ilyen l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s j\u00f3l \u00f6sszerakott filmet ezel\u0151tt nem forgatott senki, ami a western m\u0171faj\u00e1t illeti.\r\n\r\nA film mind\u00f6ssze 12 perces volt, de olyan kasszasiker lett, hogy a k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00f6bb sz\u00e1z k\u00f6vette a p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t.\u00a0Innent\u0151l kezdve nem volt meg\u00e1ll\u00e1s, olyan gyorsan fejl\u0151d\u00f6tt a filmipar, amilyen gyorsan csak tudott.\u00a0Egyre t\u00f6bb vet\u00edt\u0151 helys\u00e9g alakult, melyek egyre t\u00f6bb mozifilmet k\u00f6veteltek a gy\u00e1rt\u00f3kt\u00f3l. Ez\u00e1ltal sorra alakultak a filmgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gek, \u00e9s az amerikaiak azzal kezdt\u00e9k n\u00f6velni a hatalmukat, hogy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is hoztak l\u00e9tre forgalmaz\u00f3 irod\u00e1kat, ami \u00e1ltal Angli\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban is egyre t\u00f6bb lett a levet\u00edtett amerikai film.\u00a0Mivel 1909-ig a kamera olyan messze volt a sz\u00edn\u00e9szt\u0151l, hogy premier plan-ban nem is mutatta azt, \u00edgy a szt\u00e1rkultusz kialakul\u00e1sa \u201ecsak\u201d innent\u0151l kezd\u0151d\u00f6tt el.\r\n\r\nA st\u00fadi\u00f3k \u00e1lland\u00f3 sz\u00edn\u00e9szg\u00e1rd\u00e1t kezdtek alkalmazni, ami a k\u00e9s\u0151bbiekben a v\u00e9djegy\u00fckk\u00e9 v\u00e1lt. Ebben az id\u0151szakban, Amerik\u00e1ban a mennyis\u00e9gi filmgy\u00e1rt\u00e1s volt a f\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nem a min\u0151s\u00e9gi, vagy m\u0171v\u00e9szfilmek megalkot\u00e1sa. A film formai nyelvezete m\u00e9g igencsak gyerekcip\u0151ben j\u00e1rt, \u00e9s csup\u00e1n a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben alakult ki a v\u00e1g\u00e1s, a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, az el\u0151ad\u00f3i st\u00edlus,stb. Kialakultak a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9sen bel\u00fcli munkaf\u00e1zisok, megjelentek a rendez\u0151k, producerek, forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k, stb.A filmm\u0171fajok is kezdtek kibontakozni: megjelentek a western mellett a v\u00edgj\u00e1t\u00e9kok, melodr\u00e1m\u00e1k \u00e9s a h\u00edrad\u00f3. 1908-ban a legfontosabb amerikai filmgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gek az Edison, Vitagraph, Selig \u00e9s nem utols\u00f3 sorban a Biograph voltak. A Biograph ebben az \u00e9vben az egyik sz\u00edn\u00e9sz\u00e9t bele\u00fcltette a rendez\u0151i sz\u00e9kbe, akit David Wark Griffith-nek h\u00edvtak. Griffith igen ambici\u00f3zusnak bizonyult, mivel az el\u0151\u00edrt rendez\u0151i munk\u00e1n fel\u00fcl sz\u00e9pen-lassan az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 vonta egy-egy film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Saj\u00e1t t\u00e1rsulatot alak\u00edtott ki, szorosan egy\u00fctt dolgozott a dramaturgiai r\u00e9szleggel, \u00e9s nagy gondot ford\u00edtott az akkoriban id\u0151sp\u00f3rol\u00e1s v\u00e9gett nem kultiv\u00e1lt pr\u00f3b\u00e1knak. Sz\u00e1m\u00e1ra alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa volt a v\u00e1g\u00e1s \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szek j\u00e1t\u00e9ka.\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n\r\n1914-ben D. W. Griffith megrendezte, \u00e9s 1915 janu\u00e1rj\u00e1ban hozta forgalomba \u00e9lete egyik f\u0151 m\u0171v\u00e9t, az\u00a0Amerika h\u0151skora - Egy nemzet sz\u00fclet\u00e9se<\/strong>\u00a0c\u00edm\u0171 190 perces, eg\u00e9sz est\u00e9t bet\u00f6lt\u0151 filmj\u00e9t. A mai napig ez a film t\u00f6bb szempontb\u00f3l is igen meghat\u00e1roz\u00f3. Els\u0151sorban utat t\u00f6rt a t\u00f6bb \u00f3r\u00e1s filmeknek.\u00a0A filmgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9gek felismert\u00e9k, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben k\u00e9nytelenek v\u00e1ltoztatni, \u00e9s a p\u00e1r perces filmek helyett nyugodtan k\u00e9sz\u00edthetnek hosszabb mozit, mert a n\u00e9z\u0151sereg ig\u00e9nyli azt. M\u00e1sodsorban megteremtette a t\u00f6rt\u00e9nelmi nagyj\u00e1t\u00e9kfilmet \u00e9s letette e m\u0171faj alapk\u00f6veit. \u00c1m ez az alkot\u00e1s, m\u00e9gis nagy port a kavart, \u00e9s a mai napig v\u00e1dolj\u00e1k rasszista hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\u00a0\u00a0 A t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9t fam\u00edlia, az \u00e9szaki Stoneman, \u00e9s a d\u00e9li Cameron csal\u00e1d, illetve szolg\u00e1l\u00f3ik \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja be a rabszolgas\u00e1g kialakul\u00e1s, a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t Amerik\u00e1ban, majd a Ku-Klux-Klan megalakul\u00e1s\u00e1t. A film a j\u00f3 \u00e9s a rossz \u00f6r\u00f6k harc\u00e1nak elv\u00e9t k\u00f6vetve a n\u00e9gereket \u00e9s a f\u00e9lv\u00e9reket \u00e1ll\u00edtja be a rossz oldalra, \u00e9s a mondanival\u00f3t tekintve, \u0151ket okolja a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Griffith szeg\u00e9ny d\u00e9li csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat \u00e9s az \u00e9szakiak gy\u0151zelm\u00e9t tette felel\u0151ss\u00e9 csal\u00e1dja nyomor\u00fa \u00e9let\u00e9\u00e9rt. Igaz, a k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00f6bbsz\u00f6r is bebizony\u00edtotta, hogy filmjeiben a dr\u00e1m\u00e1nak \u00e9s \u00e9rzelmeknek j\u00f3val fontosabb szerep\u00fck van, mint a politik\u00e1nak. M\u00e9gsem \u00faszhatta meg a filmj\u00e9t \u00e9rt t\u00e1mad\u00e1sokat.\u00a0\u00a0 A cselekm\u00e9ny azzal kezd\u0151dik, amikor a d\u00e9li Cameron csal\u00e1d fia, Ben, \u00e9rdekl\u0151dni kezd, Elise ir\u00e1nt, aki az \u00e9szaki Stoneman csal\u00e1d sarja. Igen \u00e1m, de kit\u00f6r a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa, \u00e9s a k\u00e9t csal\u00e1d fiai szembeker\u00fclnek egym\u00e1ssal a csatat\u00e9ren. Elise Washingtonban seg\u00edt a sebes\u00fclteken, ahov\u00e1 Bent is sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k.\u00a0\u00a0 Mire Ben fel\u00e9p\u00fcl \u00e9s hazautazik, let\u00f6rve \u00e9s feld\u00fch\u00f6dve veszi \u00e9szre, hogy a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa \u00e1ltal nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9s szeg\u00e9ny lett a d\u00e9liek \u00e9lete. Stoneman d\u00e9lre telep\u00fcl, hogy a v\u00e1laszt\u00e1sokat megszervezze, m\u00edg ek\u00f6zben Ben megszervezi a Ku-Klux-Klant.\r\n\r\nElise r\u00e1j\u00f6n, hogy Ben szerepet j\u00e1tszik a titkosan m\u0171k\u00f6d\u0151 szervezetben, de nem sz\u00f3l senkinek. Pedig a Kl\u00e1n m\u00e1r folytatja tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a n\u00e9gerek ellen. A v\u00e1laszt\u00e1sokat az \u00e9szakiak, vagyis a n\u00e9gerek nyerik meg, csal\u00e1ssal. Griffith a n\u00e9gereket \u00fagy mutatja be, mintha \u00e1llatok lenn\u00e9nek, isznak, verekednek, zaklatj\u00e1k a tisztess\u00e9ges lak\u00f3kat.Elise-t is moleszt\u00e1lja egy n\u00e9ger katona, Gus, akit v\u00e9g\u00fcl a Kl\u00e1n kiv\u00e9gez. Lynch, Stoneman-\u00e9k szolg\u00e1ja meg akarja bosszulni ezt, \u00e9s r\u00e1t\u00e1mad a Cameron csal\u00e1dra,\u00a0de v\u00e9g\u00fcl a fam\u00edli\u00e1nak siker\u00fcl elb\u00fajnia. Lynch feles\u00e9g\u00fcl akarja k\u00e9rni Elise-t, de Elise\u00a0apja ezt m\u00e1r nem hagyja, \u00e9s vereked\u00e9sbe torkollik az \u00fcgy.\u00a0\u00a0Mindk\u00e9t sz\u00ednhelyre a Ku-Klux-Klan tagjai j\u00f6nnek seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtani, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a k\u00e9t csal\u00e1d b\u00e9k\u00fcl\u00e9se jelenti az \u201eAmerikai nemzet sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u201d.\u00a0\u00a0 Az els\u0151 benyom\u00e1s err\u0151l a filmr\u0151l az, hogy olyan hat\u00e1sa van, mint egy mesek\u00f6nyvnek az inzertek bev\u00e1g\u00e1saival. Mai szemmel n\u00e9zve, lehet, hogy mosolygunk az akkori \u00e1br\u00e1zol\u00e1si technik\u00e1kon, de ha azt vessz\u00fck figyelembe, hogy Griffith ezzel a filmj\u00e9vel mennyi mindent letett a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s m\u00f3djainak asztal\u00e1ra, elismer\u00e9ssel kell \u00e9ln\u00fcnk. Kezdve azzal, hogy els\u0151k\u00e9nt \u0151 haszn\u00e1lt a film vet\u00edt\u00e9se alatt zen\u00e9t, ami igencsak hat\u00e1sos volt.\u00a0Az izgalmas jelenetekn\u00e9l dr\u00e1mait, a romantikus r\u00e9szekn\u00e9l l\u00e1gy, elringat\u00f3 dallamokat alkalmazott.Megcsillantotta a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9sben a metafor\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1t. P\u00e9ld\u00e1ul mikor Elise menek\u00fcl Gus zaklat\u00e1sa el\u00f6l az erd\u0151ben,\u00a0 Griffith t\u00f6bbsz\u00f6r is bev\u00e1gott ide egy megriadt m\u00f3kus k\u00e9p\u00e9t, \u00e9s a zene is fokoz\u00f3dott,\u00a0\u00edgy a hat\u00e1s nem maradhatott el. Vagy amikor Elise \u00e9s Ben tal\u00e1lkozik, mint jelk\u00e9pet, galambokat mutatott a jelenetben.Az ilyen formai nyelveket kor\u00e1bban nem haszn\u00e1lt\u00e1k. Griffith-nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megt\u00f6rt\u00e9ntek az els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek a film, mint m\u0171v\u00e9szeti kifejez\u0151 eszk\u00f6z haszn\u00e1lata fel\u00e9.\r\n\"\"<\/a>Az, hogy egy mozi milyen hat\u00e1st k\u00e9pes gyakorolni az emberre, az is mutatja, hogy miut\u00e1n William Joseph Simmons v\u00e9gign\u00e9zte Griffith filmj\u00e9t 1915-ben, az akkoriban m\u00e1r teljesen elt\u0171n\u0151ben l\u00e9v\u0151 Ku-Klux-Klan-t 16 t\u00e1rs\u00e1val \u00fajraszervezt\u00e9k, \u00e9s 5 \u00e9v alatt mintegy 2 milli\u00f3 ember csatlakozott a Kl\u00e1nhoz. Ami igencsak elszomor\u00edt\u00f3, ha azt n\u00e9zz\u00fck, hogy a Ku-Klux-Klan c\u00e9lja m\u00e1r nem csak a feket\u00e9k megf\u00e9leml\u00edt\u00e9se \u00e9s gyal\u00e1z\u00e1sa volt, hanem kiterjeszttett\u00e9k a zsid\u00f3kra, katolikusokra \u00e9s minden idegen n\u00e9pcsoportra is nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6dve az er\u0151szak eszk\u00f6zeiben, elmentek ak\u00e1r a gyilkoss\u00e1gig is. A Ku-Klux-Klan a mai napig nem sz\u0171nt meg l\u00e9tezni..Folytatjuk..\r\n\r\n \r\n\r\n ","type":"rich"}