Volt egy pár rendező, aki úgy döntött, hogy válaszol az „Egy nemzet születése” című filmre, de igazán hatásosat Oscar Micheaux-nak sikerült alkotnia a Within Our Gates – „Közöttünk történt” című filmjével 1920-ban. Voltak előtte is próbálkozások arra, hogy a feketéket kiemeljék végre a sztereotip szerepekből, de csekély eredménnyel.
Micheaux volt az első afro amerikai filmrendező, aki nem véletlenül választott olyan témákat filmjeiben, mint a feketék meglincselése, a rabszolgatartás, vagy a fehér emberek diszkriminatív megnyilvánulásai. Ezt a filmet elveszettnek hitték, de 1979-ben megtalálták a kópiát Spanyolországban, ami azért is nagy szó, mert ez az első olyan film, amit afro amerikai rendező készített. A filmtekercs bepillantást engedett az 1920-as években élő feketék életébe, igencsak nyersen ábrázolva azt.
Hollywoodban, az 1920-as években a feketék szerepe igen parányi volt a filmekben, és azok is inkább csak a kornak megfelelő, társadalmilag elfogadott alakítások lehettek. A fekete nézők pedig különválasztva a fehér nézőktől, kénytelenek voltak a fehéreknek készült filmeket megnézni, ha moziba akartak menni. Bátran mondhatjuk, hogy ebben az időszakban a rasszizmus és a faji diszkrimináció maradéktalanul jelen volt, nemcsak a mozikban, hanem egy film elkészültétől a levetítésig mindenhol Amerikában.
A „Közöttünk történt” című film nyitó inzertjén ez olvasható:
„A mi drámánk megnyitóján Északi karaktereket találunk, akik nem rendelkeznek a Déliek előítéleteivel és gyűlöletével – viszont ez a gondolkodás nem akadályozza meg a négerek esetenkénti meglincselését.”
A Közöttünk történt című film alaptörténete egy néger család borzalmát dolgozza fel.
A házaspár örökbefogadott lányát megerőszakolja egy fehér férfi, akiről a későbbiekben kiderül, hogy a lány vérszerinti apja. Mr. Landry-t a lány nevelőapját, úgy vádolja meg egy másik fekete rabszolga gyilkossággal, hogy az nem is látta a történéseket. A szülőkre, Sylviára és férjére meglincselés vár.
Azt gondolom, hogy egy ilyen történet feldolgozása napjainkban is megrázó élmény, nemhogy 1920-ban, olyan nyersen ábrázolva a bonyodalmakat, ahogy Oscar Micheaux tette. Hollywood kerülte eme kényes témákat, és csak a II. világháború után kezdett bele a rázósabb történetek filmezésébe. Micheaux filmjeit főként az jellemezte, hogy nem lehetett „kibújni alóluk”. Az ember kénytelen volt állást foglalni a film végén, annyira energikus és velős impulzusok érték a nézőket.
Sajnos a Közöttünk történt című filmjét többszörösen is megvágták és cenzúrázták, mivel mondanivalója sok helyen ellenérzést váltott ki. Főleg Amerika déli államaiban lázongtak a film ellen, ahol volt, hogy helyenként végül betiltották annak levetítését. Oscar Micheaux arra tette fel az életét, hogy felkeltse az emberek figyelmét a néger elnyomás és a rasszista megnyilvánulások ellen. Saját filmforgalmazási rendszert hozott létre, hogy filmjei eljussanak a nézőkhöz, akik természetesen javarészt feketék voltak. Oscar Micheaux nagyban hozzájárult a feketék öntudatra ébredésének folyamatában.
Ahhoz, hogy egy film valósághűen ábrázolni tudja az illúziót, speciális effektusokat használtak. Az egyik módszer például az volt, hogy a jelenet egy részét üveglapra festették és a kamera elé helyezték, vagy megépítették a díszletet kicsi makett formájában, és a kamera mellé helyezték, amit egy speciális tükörrel fel tudott venni a kamera, az adott jelenettel együtt. A kezdeti időszakban a filmezést a kemény kontúrú, éles fókuszú beállítások jellemezték, de ahogy fejlődött a filmipar, úgy kísérleteztek egyre többet a filmgyártó cégek, és a 20-as, 30-as években elterjedt a lágy stílusú fényképezés, ahol a kamera lencséje elé egy fátyolt, vagy hálós szövetet raktak, amitől a film, művészi szépséget öltött magára.
A másik nagy változás, ebben az időszakban, a film nyersanyagában következett be. Az eddig elterjedt és bevált filmtekercset, az úgynevezett ortokromatikus nyersanyagot felváltotta a pankromatikus alapanyag. Míg az ortokromatikus nyersanyag csak a vörös, kék és zöld fényekre volt érzékeny, addig a pankromatikus filmen a piros és sárga fényt is meg lehetett különböztetni, ami abban nyilvánult meg, hogy az addig piros rúzzsal kifestett színésznő szája szinte feketének hatott, az új eljárással már a szürke árnyalataiban úszott. Így akár smink nélkül is felvehették a színészek jelenetit. Sokkal több mindent lehetett megjeleníteni a filmvásznon, mint annak előtte, például az égen a felhőket és a kék eget az új, pankromatikus alapanyag meg tudta különböztetni, míg az ortokromatikus nyersanyaggal készült filmeknél egyéb módszereket kellett alkalmazni ahhoz, hogy egy felhős eget megjelenítsenek.
Hollywood virágzásnak indult, és az újításoknak köszönhetően a bevétele is rohamosan nőtt a stúdiókban készült filmeknek, ami azt eredményezte, hogy még több alaptőke jutott egy-egy film leforgatásához. Az Európai filmekre tized annyi költségvetés jutott. A hollywoodi stúdiórendszer filmgyártásának menete fokozatosan alakult ki az igények megjelenésével. De ahhoz, hogy Hollywood olyan színfolt legyen a világ filmgyártásának palettáján, amilyen azelőtt és azután se senki, nagyban hozzájárult, hogy Amerika jelentős támogatást kapott a külföldi vállalkozásaihoz a Külügyi- és a Kereskedelmi Minisztériumtól. Így már semmi sem állíthatta meg abban, hogy az egész világon uralni próbálja a filmgyártást, és előtérbe helyezze filmjeit, a hazai gyártókkal szemben, bármelyik kontinensen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: